Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 04.07-i összefoglaló

2020. április 08. - KLART

I. Gazdaságvédelmi akcióterv

Ez idáig mindösszesen a költségvetési tervről szóló kormányrendeletet adták ki, így konkrétumokról még korai beszélni. Mindazonáltal a KLART csapata a költségvetési tervezet kapcsán az alábbi következtetéseket vonta le:

  • A veszélyhelyzetre tekintettel a költségvetési hiány mértékének növelését engedélyezte a tagállamok számára az Európai Unió Bizottsága. Ezzel élve Magyarország 2,7 százalékra növelte költségvetési hiányát. A növelés mérsékelt volta arra utal, hogy továbbra is szigorú költségvetési fegyelem mellett folytatódik a válságkezelés.
  • Világbanki hitel felvételére utaló információ nincs.
  • A rendelet három alapot hoz létre, ezek a (i) Járvány Elleni Védekezési Alap, a (ii) Gazdaságvédelmi Alap, valamint az (iii) Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja.
  • Járvány Elleni Védekezési Alap forrása: kiskereskedelmi adó 36 milliárd, pénzintézeti szektor hozzájárulása 55 milliárd, gépjárműadó (pontos mértéke egyelőre nem ismert). A pénzintézeti szektoron belül még nem tudni pontosan, hogy mely intézmények lesznek érintettek (kizárólag hitelintézetek, egyes egyéb intézmények vagy minden egyes pénzintézet). A kiskereskedelmi szektoron belül szintén nem jelent meg erre vonatkozó információ, így ennek aktív figyelése szükséges.
  • Gazdaságvédelmi Alap forrása: központi intézményektől elvont pénzeket, illetve a foglalkoztatási alap bevételeit csoportosítják át, mértéke körülbelül 1000 milliárd forint. Ezen Alap négy alcsoportra bontható, (i) munkahelymegtartás, (ii) munkahelyteremtés, (iii) kiemelt ágazatok támogatása, (iv) vállalkozásfinanszírozás. A munkahelymegtartásról a munkajogi fejezetben adunk bővebb információt. A munkahelyteremtés feltehetően beruházásokat jelent, míg a kiemelt ágazatok támogatása az építőipar, egészségipar, logisztika, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus és közlekedési szektor.
  • Vállalkozásfinanszírozási alprogram: 2000 milliárd forintot különítenek el erre a célra, a finanszírozást kedvezményes, illetve garantált kamatozású hitelekkel valósítják meg. Ezzel összefüggésben a KLART csapata igény szerint folyamatos tájékoztatást nyújt, valamint kedvezményes tanácsadási csomagot ajánl a programban való részvétel elősegítéséhez.

A hét folyamán vélhetően további rendeletek kerülnek majd kihirdetésre, amelyek konkrét információkat tartalmaznak a fenti témakörök kapcsán. A következő konzultáción ezek, amennyiben addigra megjelennek, természetesen ismertetésre kerülnek.

 

II. Verseny és válság

A gazdaság normál működése mellett a versenyjog szigorúan tiltja a vállalkozások közötti olyan kifejezett vagy hallgatólagos együttműködést, melynek célja vagy eredménye a verseny hátrányos befolyásolása és ezáltal a fogyasztók sérelme (ilyen különösen a piac felosztása, árrögzítés stb.). A köznyelvben ezen megállapodásokat nevezik kartellnek.

A veszélyhelyzet és az azzal járó gazdasági válság kapcsán ugyanakkor a tagállami versenyhatóságok (elsőként a GVH) megvizsgálta, hogy a kartellekre vonatkozó szigorú tilalom enyhíthető-e a válság kezelésének érdekében. Ezen vizsgálat során a versenyhatóságok az alábbi megállapításokat tették.

A normál gazdasági helyzetben tiltott együttműködések a válság során nem valósítanak meg jogsértést akkor, ha:

  • Célja a szűkösen rendelkezésre álló termékek biztosítása és tisztességes forgalmazása a fogyasztók számára.
  • Az ennek érdekében hozott intézkedések szükségesek és átmenetiek.
  • A fenti két kitétel teljesülése esetén a versenyhatóságok nem fognak fellépni az együttműködő vállalkozásokkal szemben.
  • Kiemelendő, hogy amennyiben az együttműködés célja az árak emelése, és ezáltal a válság kihasználása, úgy a versenyhatóságok a korábbi szigorral fognak eljárni
  • Látható, hogy annak eldöntése, hogy mely együttműködés minősül majd a jelen helyzetben megtűrt együttműködésnek, egy minden esetben egyedi vizsgálatot igénylő jogi szakkérdés. A KLART Legal csapata hathatós segítséget tud nyújtani az egyes együttműködések, megállapodások tekintetében.
  • A versenyhatóságok előzetes véleményezést is vállalnak a megvalósítandó együttműködések értékelése kapcsán.
  • A GVH megjegyzi, hogy a forgalmazók általi indokolatlan áremelés megakadályozása érdekében a gyártók jogszerűen köthetnek ki a termékeikre vonatkozó maximum árat (minimum ár ellenben továbbra is tilos). Az ár maximumának rögzítése eszközként szolgál a gyártó számára, hogy a válság során ne engedje, hogy termékeinek árát a forgalmazók felnyomják, ezzel rontva a cég hírnevét. Az ár minimumának rögzítése azért tilos, mivel a gyártó gyakran forgalmazóként is jelen van a piacon, kvázi a saját forgalmazói konkurenciájaként. Az árminimum ilyen helyzetben tehát tiltott megállapodásnak vagy tisztességtelen piaci magatartásnak minősülne.

Összefoglalóan tehát kijelenthető, hogy bizonyos kritériumok fennállása esetén a rendes körülmények között kartellnek minősülő megállapodások jelen helyzetben megengedett magatartásnak számíthatnak. Ennek eldöntése ugyanakkor jogi szakkérdés, ezért minden ilyen megállapodás megkötése előtt kérjék ki jogi tanácsadójuk vagy a Gazdasági Versenyhivatal véleményét, ugyanis egy tévesen értékelt megállapodás ugyanúgy a hétköznapi értelemben vett kartellezést valósíthatja meg, amelyet a GVH továbbra is keményen szankcionál.

 

III. Kijárási korlátozás szigorítása a foglalkoztatásra nézve

 A KLART Legal csapatának álláspontja szerint - legalábbis Budapesten és Pest megyében - a közeli jövőben tovább szigorodhat a kijárási korlátozás. Amennyiben ez ténylegesen bekövetkezik, úgy azon cégek tekintetében, melyeknél a home office nem megvalósítható komoly nehézségeket okozhat (így például építőipar, kiskereskedők stb.)

   A. Munkahely megőrzési alprogram

A jogszabályok ismertetése között már említésre került a munkahelyek megőrzésére vonatkozó alprogram. Bár a konkrét intézkedések még nem ismertek, ugyanakkor a KLART Legal csapata az alábbihoz hasonló megoldást valószínűsíti.

Az alprogram célja az, hogy a munkáltatók ne mondjanak fel munkavállalóiknak, ennek érdekében kíván hozzájárulni a foglalkoztatásukhoz oly módon, hogy amennyiben felmondás helyett a munkáltató részmunkaidős foglalkoztatás keretében kerül további alkalmazásra, úgy az állam a kieső munkabér 70 %-át átvállalja.

Ezzel a módszerrel biztosítva lehet a munkavállaló megélhetése, míg a munkáltatónak sem kell bizonytalan helyzetbe kerülni a válság elmúltával azzal, ha nincs megfelelő számú munkavállalója a cég újraindításához. Ennek jelentőségét és alkalmazhatóságát lásd a kombinált megoldások között.

   B. Távmunka és home office?

A távmunka lehetőségét alapesetben munkaszerződésben kell kikötni, mint atipikus foglalkoztatási forma, de a jelen helyzetben egyoldalúan is el lehet rendelni. Home office szintén egyoldalúan elrendelhető azzal, hogy azt a munkavállaló is kérheti. A munkavégzés helye távmunka esetén a szerződésben megjelölt helyszín, míg home officenál ezt a munkavállaló határozza meg.

Home office esetében az egyik legfontosabb kérdés a munkavédelem, azaz amennyiben a munkavállaló otthonában munkavégzés közben balesetet szenved, ebben az esetben ki a felelős? A többségi álláspont szerint a munkáltató a jellegénél fogva az ő ellenőrzési körébe eső dolgok kapcsán tartozik felelősséggel (ilyen például a munkáltató által adott laptop biztonságossága). A munkáltatót ezen felül szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli (home officera vonatkozó biztonsági intézkedések betartására vonatkozó szabályok ismertetése). Amennyiben a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső okból szenved a munkavállaló balesetet otthonában, egyúttal megfelelően tájékoztatva lett a biztonsági intézkedések tekintetében, úgy a munkáltató nem tartozik felelősséggel.

Másik központi kérdés a home office tekintetében az adatbiztonság. A veszélyhelyzet kezdetén sokan alkalmazták a Zoomot, ugyanakkor számos aggály merült fel a feltörhetősége kapcsán. A Budapesti Ügyvédi Kamara ennek hatására visszavonta a Zoom akkreditációját, és az ügyvédi tevékenység végzéséhez nem támogatja. Az adatbiztonság esetleges megsértésének elkerülése érdekében ezért a KLART javasolja kizárni a nem támogatott alkalmazások használatát.

Egyre több munkáltató él azon lehetőséggel, hogy az általa kiadható szabadságot már most elrendeli annak érdekében, hogy a gazdaság újraindulása után munkavállalói rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy míg alapesetben a szabadság ideje alatt távolléti díj jár, most ettől is el lehet térni, illetve az egyoldalúan kiadható szabadság napjainak száma megállapodással megnövelhető.

   C. Lehetséges megoldások arra vonatkozóan, ha járványügyi zárlat vagy egyéb intézkedés miatt ellehetetlenül a munkavállaló munkába járása vagy maga a munkáltató működése

Leszögezendő, hogy a járványügyi zárlat (azaz a karantén) nem egy klasszikus keresőképtelenségi helyzet. Bár végeredménye a keresőképtelenség, ugyanakkor maga az ok a karantén. A karantént a Tisztifőorvos rendeli el és ez alapján igazolja a háziorvos a keresőképtelenséget. A táppénz papíron az ún. 7-es kód szerepel majd. Ilyen esetben a betegszabadság szabályai nem alkalmazandóak, a táppénz azonnal megkezdhető.

Nagyon fontos és kevéssé ismert szabály, hogy amennyiben a fertőző betegnek nem felróható a megfertőződés és az emiatt elrendelt karantén, akkor a szükséges és indokolt költségeket, valamint a kieső jövedelmeket az állam megtéríti.

Felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak milyen felelőssége van a fenti esetben, milyen kötelezettségei keletkeznek?

Adatvédelmi szabályokat továbbra sem oldották fel, nem kerülhet például kifüggesztésre, ha valaki beteg és javasolt az elkerülése, ellenben az ügyvezetőnek kötelezettsége, hogy gondoskodjon az egészséges munkakörnyezetről. Álláspontunk szerint elégséges intézkedésnek minősül, ha ilyen esetben a munkahelyet fertőtlenítik, illetve, ha az érintett munkavállalóval kapcsolatba kerülő (például azonos egységben dolgozó) egyéb munkavállalókat a ma már könnyebben elérhető tesztekkel tesztelik a vírusra.

Mi van abban az esetben, ha kijárási tilalom esetén a munkáltató működése ellehetetlenül?

Nagyon fontos, hogy ilyen helyzetben minden körülményt külön vizsgálni kell. Kijelenthető, hogy az a módszer, mely alapján azonnal elküldik a munkavállalókat a majdani ismételt foglalkoztatás ígéretével,  erősen aggályos.

Fenti aggályos megoldástól eltérő javaslataink az alábbiak:

A munkavégzés kapcsán beálló tényleges ellehetetlenülés esetén állásidő áll be, ilyenkor alapbér illeti meg a munkavállalót. Ez alól kivétel kivételt képez, ha az ellehetetlenülés oka elháríthatatlan külső ok. Ha a kijárási korlátozás tilalommá szigorodik, és ez ilyen mértékben ellehetetleníti a munkavégzést, akkor a KLART csapatának álláspontja szerint foglalkoztatás hiányában állásidő következik be, a kijárási tilalom, mint elháríthatatlan külső ok miatt a munkavállaló viszont nem jogosult alapbérre.

Az ellehetetlenülés objektív külső ok (például a karantén), a gazdasági helyzet okozta vagyoni hátrány pedig valószínűsíthetően nem minősül ilyen oknak.

Kiemelendő, hogy ilyen esetben is van lehetőség megállapodásra annak érdekében, hogy a munkavállalónk ne kerüljön hosszabb időre kereset nélküli helyzetbe, például:

  • a munkáltató és a munkavállaló megegyezik egy töredék rész fizetésében, egyúttal a munkáltató költségeinek csökkentése érdekében a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja, ezáltal aktiválva az állam által adandó bértámogatást.
  • az ellehetetlenülés (elháríthatatlan külső ok) időben korlátos lehet, de későbbiekben többletmunkára lehet szükség. Azaz ennek megfelelően a munkáltató munkaidő beosztást módosít, és akár egy éves munkaidőkeretben rugalmasan osztja be a munkaidőt. Járvány alatt minimális munkaidő, míg a járvány végén hosszabb (akár 12 órás) munkaidő elrendelésével.

Célszerű tehát mindig kombinált, hibrid megoldásokban gondolkodni, melyhez a KLART Legal csapata szakszerű jogi támogatást nyújt. A megállapodás főszabály szerint mindig kedvezőbb, mint az egyoldalú elrendelés. Ez természetesen nagyszámú munkavállalóval bíró cégeknél a megkötendő megállapodások száma miatt jelentős nehézséget okoz, ugyanakkor a KLART rendelkezik ezt nagyban megkönnyítő szerződésautomatizáló technológiával, melyet ezúton is ajánl ügyfelei részére.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://valosjogok.blog.hu/api/trackback/id/tr2415599046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.