A. Bértámogatás, különadók

A.1 aktualitások

Összességében kijelenthető, hogy nem jelent meg a konferencia keretében megtárgyalandó újdonság.

Mindazonáltal a bértámogatás tekintetében kiemelnénk, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megjelentek az új igénylő nyomtatványok egy kitöltési segédtáblával együtt. Az új nyomtatvány alapján megállapítható, hogy nincs szükség a korábbi konferencián említett külön nyilatkozatokra, mivel a nyomtatvány frissítése ezeket a kérdéseket rendezi.

A.2 Q&A

Kérdés: Egy körülbelül 40 alkalmazottal rendelkező cégnek az autóiparban is van működő üzletága, melyben elgondolkodtak a bértámogatás igénylésén. A probléma, hogy a csökkentett munkaidő kapcsán nem akarnak 50 százalék alá menni, felette pedig nem annyira vonzó a jogszabályi rendelkezések miatt, ezért nem tudja, hogy igénybe vegye-e a támogatást. Ebben a tekintetben javaslatunkat kéri.

Válasz: A bértámogatást kombinálva munkaidőkerettel 50 százalék alá lehetne vinni a munkaidőt a következő időszakra és mellé igénybe venni a támogatást, majd amikor újra felfelé indul a gazdaság és nagyobb a munkaigény, akkor 50 % fölé vinni a keretben meghatározott munkaidőt, akár a támogatás megtartásával.

Kérdés: Munkaidőkeretet megszabhatom akár teljes üzletágakra?

Válasz: A legjobb megoldás az, ha minden munkavállaló részére személyre szabott munkaidőkeretet állapítanak meg, ettől tágabb megoldás lehet, ha egy adott üzletágban betöltött, meghatározott munkakörökre kerül meghatározásra a keret.

Kérdés: Jól érti, hogy amennyiben nem csökkenti a munkaidőt 50 % alá, akkor mindenképpen meg kell állapodni egyéni fejlesztési időben?

Válasz: Igen.

Kérdés: Nem kizárólag időbérben foglalkoztatnak, hanem az időbér mellett az egész cégre nézve van egy prémiumnak nevezett bér, amely az értékesítés százalékától függ. Ezt a prémiumot a támogatandó nettó bérhez hozzá kell számolni vagy sem?

Válasz: A kérdező munkaszerződéseinek, illetve kollektív szerződésének alapján igen, mivel a prémium automatikusan jár, ha a cég eléri az értékesítési célt, tehát ez a bérelem nem jutalom jellegű, hanem teljesítmény alapú juttatás. Így hozzáadandó a nettó bérhez, növeli tehát a támogatás alapját.

A.3 Különadók

Parlament honlapján megjelent a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény tervezete, amely alapján egyelőre két fontos részlet tűnik valószínűsíthetőnek, melyek a következők:

• Úgy tűnik, hogy ez a különadó tartósan, a veszélyhelyzet után is hatályban marad.
• Fogyasztóknak történő értékesítésre fókuszál, ám azok esetében, akik kiskereskedelmi tevékenység mellett nagykereskedelemmel is foglalkoznak elképzelhető, hogy a nagykereskedelmi árbevétel is alapját képezi majd ennek az adónak, tehát érdemes figyelni a jogszabályt.

B. Családi vállalatok

Amikor a tulajdonos és az ügyvezető személye összefonódik, akkor nagyon fontos a cég vezetésével összefüggő személyi körülmények átvilágítása, ami különbözik a gazdasági, financiális, jogi átvilágítástól, működés elemzésétől.

Mi lesz, ha holnap történik velem valami váratlan? Mi lesz a céggel, a vagyonnal nélkülem? Ezen kérdések megfelelő rendezése (pl.: öröklés) nélkül a jelenleg stabilnak hitt vállalat nagyon gyorsan megrendülhet. A felkészüléshez az alábbi három téma átgondolása nyújthat segítséget:

B.1 „Hirtelen halál lista”

Alapvető kérdés: Hogyan készüljek fel arra, ha holnap váratlanul nem tudok bemenni dolgozni?

Erre a kérdésre akkor tudunk megfelelő választ adni, ha előre gondolkodunk, még akkor, amikor nincs baj, amikor higgadtan át tudunk mindent gondolni, az érintettekkel át tudjuk beszélni a fontos dolgokat.

Ezen kérdések (ún. fontos dolgok) időben történő tisztázására szolgál a KLART Legal által összeállított ún. hirtelen halál lista, amely egyfajta útmutatóként szolgál, vezeti a gondolatainkat, hogy milyen információkat kell előre rögzítenünk, arra az esetre, ha nem tudnánk holnap bemenni dolgozni vállalatvezetőként és nem tudjuk családunkat ellátni.

A listában olyan dolgokat szedtünk össze, amely által az tartalmazza az életünket meghatározó vagyontárgyak, személyek adatait, valamint széfeket, bankszámlaszámokat, online jelszavakat, bármilyen egyéb releváns adatot.

A KLART Legal által megalkotott listáért forduljon kollégáinkhoz.  

B.2 Végrendelet

Van-e szükségem végrendeletre?

Statisztikai adatok alátámasztják a tényt, hogy nagyon kevesen írnak végrendeletet.

Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai állnak be automatikusan. Kérdés, hogy megfelelnek-e számomra ezek a szabályok? Ha nem, akkor érdemes végrendelkezni. 

A törvényes öröklés alapján főszabály szerint a leszármazók örökölnek, fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. által bevezetett újdonság az, hogy a gyerekek mellé bekerült örököstársként a házastárs is, aki egy gyerekrésznek megfelelő hányadban örököl.

Gyakorlati példán keresztül, ha van kettő gyerekem és egy házastársam, továbbá “9 egységnyi” vagyonom, akkor mindenki örököl 3-3-at. A házastárs továbbá az örökrész mellett a közösen lakott lakásra holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a berendezési tárgyakkal együtt. Ha nincsen gyermekünk, akkor a házastárs mellé a szülők osztozva lépnek be az öröklésbe a gyerekek helyett, fele arányban a házastárs, fele arányban a szülők. A gyermek esetében nincs jelentősége, hogy házasságból vagy azon kívül született, avagy örökbe lett fogadva, azaz a vérségi kapcsolat a döntő.

Nagyon fontos, hogy az élettársak egyáltalán nem minősülnek törvényes örökösnek függetlenül az együtt töltött idő hosszától vagy minőségétől. Élettársi kapcsolatban tehát kénytelen vagyok magam rendelkezni az örökléséről, mivel a törvényes öröklés alapján az élettárs nem örököl. Szintén fontos körülmény, hogy amennyiben az élettársamnak juttatok vagyont, akkor 18 százalékos illeték terheli a teljes juttatott vagyont. Érdemes átgondolni az élettársnak a juttatás módját, hogy a magas illeték ne terhelje meg túlzottan az öröklést.

Először érdemes végiggondolni, hogy pontosan kinek akarok juttatni, illetve körülbelül mi az a vagyon (akár üzletrész, pénz, értékpapír) amiről rendelkezni szeretnék.

Ha a végrendelet nem meríti ki a teljes hagyatékot és nincs megfelelő rendelkezés erre vonatkozóan, a törvényes öröklés szabályai állnak be a fennmaradó hagyatékra vonatkozóan.

Túlságosan részletes végrendeletet sem célszerű írni, mivel az idő múlásával rengeteg dolog változhat. A legjobb megoldás tehát inkább általánosan fogalmazva, de kiterjedten leírni a szándékunkat.

Közjegyzői álláspont szerint bár lehet érvényesen egyedül végrendeletet írni, de nem ajánlott, mivel rengeteg formai és tartalmi hibára derül fény a hagyatéki eljárás során, ezért először inkább otthon alaposan gondoljuk végig, hogy pontosan mit szeretnénk és forduljunk szakemberhez.

A Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) egy közhiteles, minden közjegyző számára hozzáférhető nyilvántartás, ide célszerű letenni a végrendeletet. Ez azért fontos, mert ha a végrendeletünk eltűnik, elveszik, ellopják (stb.), akkor halálunk esetén a végrendeletnek nem lesz joghatása. Amennyiben viszont a VONY-ban letételre kerül, úgy a végrendeletünk tartalmát közhiteles nyilvántartás fogja őrizni, és ha a papír alapú el is veszik, akkor is kiváltja a szándékolt joghatást. Ha később megváltoztatjuk a végrendeletet akkor fontos, hogy a VONY-ban is átvezettessük a változtatásokat. A VONY-ba történő bejegyzés, illetve a változtatások átvezetése egyaránt közjegyző hatáskörébe tartozik.

B.3 Előzetes egészségügyi rendelkezés (Living Deed, “Élő végrendelet”)

Ha olyan helyzet hirtelen, vagy akár lassú folyamat eredményeképpen bekövetkezik (baleset, gyógyíthatatlan betegség, időskori demencia, Alzheimer kór stb.) amikor ugyan életben vagyunk, de már nem tudunk kommunikálni és döntéseket hozni, akkor ez a dokumentum “kommunikál helyettünk” orvosi kezelések tekintetében, orvosi kezelésekről, illetve azok visszautasításáról.  

Mikor lehet az előzetes egészségügyi rendelkezés szükséges, mire lehet jó?

Az orvos köteles minket meggyógyítani, ehhez azonban a beteg hozzájárulása is kell. Alapesetben, ha elmegyünk az orvoshoz és hagyjuk, hogy megvizsgáljon, akkor belegyezünk az orvosi kezelésbe. 

Ugyanakkor nekem, mint páciensnek alapvető jogom visszautasítani az orvosi kezelést. Ebben az esetben az orvos nem kezelhet. Amikor tudunk kommunikálni, akkor az orvos tájékoztatása alapján világos döntést tudunk hozni. Ellenben, ha valamilyen oknál fogva nem tudjuk kifejezni szándékunkat, akkor nem tudjuk a gyógyítást, kezelést visszautasítani. Ebben az esetben lehet fontos, hogy egy előzetes egészségügyi rendelkezésben rögzített visszautasító akaratot az orvosnak tiszteletben kell tartania. 

Magában a dokumentumban lehetőségünk van arra, hogy életmentő vagy életfenntartó kezelést visszautasítsunk. Tételesen, de akár általánosan is visszautasítani kezeléseket, meghatározott vagy meghatározatlan esetkörökre vonatkoztatva is, továbbá helyettes döntéshozatalt is kiköthetünk. Ez azt jelenti, hogy előre megjelölhetek egy olyan személyt, akiben megbízok, és tudja, hogy az adott helyzetben milyen döntést hoznék, ez az illető pedig dönthet helyettem az egészségügyi kezelés visszautasításáról. Ugyanígy ki is lehet zárni a döntésből meghatározott személyeket. Alapesetben a törvény meghatározza azt sorrendet, hogy melyik hozzátartozó jogosult ilyen helyzetben döntést hozni helyettem, ettől térhetek el.

Az előzetes egészségügyi rendelkezést közjegyző előtt kell megtenni, közokiratba kell foglalni, de nincs közhiteles nyilvántartása. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy hozzátartozómnak kell majd az orvos felé ezt bemutatnia, mivel az orvos nem fér hozzá ehhez a közokiratba foglalt előzetes egészségügyi rendelkezéshez.

B.4 Előzetes jognyilatkozat

Amennyiben a jövőben cselekvőképtelenné válok (vagy legalábbis az korlátozottá válik) akkor gondnokság alá fogok kerülni, hiszen nem tudom meghozni az életem szempontjából fontos döntéseket. Ebben a dokumentumban tehát előzetesen rendelkezhetek arról, hogy kit szeretnék ebben az esetben gondnokomnak választani.

A gondnokság elrendelését a bíróság gondnokság alá helyezési per keretében rendeli el, amely vagy hivatalból, vagy (ritkábban) a család kérelmére indul. A gondnok kijelölése során a törvény szintén felállít egy sorrendet, melytől előzetes jognyilatkozat megtétele esetén a bíróság köteles eltérni, így érvényesen előzetesen kijelölhetem a gondnokomat. Ezt a jognyilatkozatot a bíróság által fenntartott közhiteles nyilvántartásba kell bejegyeztetni, a bíróság gondnoksági perben pedig kötelezően ellenőrzi ilyen jognyilatkozat meglétét és kötelezően alkalmazza az abban foglaltakat, ez lesz tehát az irányadó, nem a gyámhatóság javaslata.

Az előzetes jognyilatkozatban tudok rendelkezni arról, hogy (i) ki legyen a gondnokom, (ii) ki tudok zárni a gondnokságból meghatározott személyeket, (iii) személyes és vagyoni ügyeimben, vagy azok meghatározott körében eljáró személyt/személyeket is ki tudok jelölni. Talán az egyik legfontosabb aspektusa, hogy a szülők közös haláluk esetére ilyen nyilatkozat formájában gyámot jelölhetnek gyermekük részére.

Közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma szükséges.