A. Közlönyfigyelő, aktualitások

A.1      támogatás rövidesen – VEKOP-1.2.6-20 MIKRO-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása

A.2 Közlönyfigyelő

Engedélyezési eljárások – ellenőrzött bejelentés (191/2020 (V. 8.) Korm. rendelet)

• Engedély helyett bejelentés alapján végezhetőek bizonyos tevékenységek,
• engedély valamennyi olyan hatósági jóváhagyásról, hozzájárulásról, elismerésről szóló határozat, amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetőség teszi vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja,
• érintett számos engedélyezési eljárás (kivéve
  • hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos ügyek,
  • anyakönyv, földügyi eljárások, gyámügy, gyerekvédelem, hulladékkal kapcsolatos engedélyezések, jármű műszaki vizsga, építésügyből a 400 nm meghaladó kereskedelmi épületek engedélyezése és a kiemelt beruházások engedélyezése, vezetékjog, külföldiek ingatlanszerzése,
  • EU-s rendelet vagy nemzetközi szerződés alapján végezhető engedély alapján
  • érdemben mérlegelés alapján hozott döntésekre,
  • hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.
• Engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, ellenőrzött bejelentés megtételével. A hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül tilthatja meg a tevékenységet, ezen határidő elteltével már nem a jogszabályban meghatározott időtartam alatt.
• Hatóság bejelentések fogadására dedikált email címet köteles adni (automatikus visszaigazolással) melyet a honlapon közzé kell tenni. Ügyfélkapun, elektronikus űrlapon is benyújtható, mellékleteket csatolni kell, de ha aránytalan nehézséget okoz azok beszerzése, akkor elég ezen nehézséget jelezni, illetve nyilatkozni kell a mellékletek tartalmáról,
• 50 százalékos díjat kell fizetni, amely a szakhatóságokra is vonatkozik,
• a hatóság kizárólag a tiltásról nyilatkozik (például: ha a tevékenység visszaélésszerű, teljesen hiányos a bejelentés, közérdekbe ütközés stb. esetén), melyhez nem fűz indokolást, de utána lefolytatja az engedélyezési eljárást,
• ha a hatóság nem nyilatkozik, akkor az engedély a hatóság hallgatásával (mely az automatikus visszaigazolással igazolható) megadottnak tekintendő.

Bankmentő csomag

• bankok számára nyújtott hitelintézeti kötvény vásárlási program 150 milliárd forint nagyságrendben hitelezési célra,
• alárendelt kölcsöntőkeként biztosítják, maximum 7 évre,
• egy bank csak egyszer, maximum 50 milliárd forintig élhet vele, a folyósításról az MNB dönt.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

• Audiovizuális irányelvvel összhangban önálló szabályozást kapnak a videomegosztó portálok,
• külön regisztráció szükséges,
• önálló NMHH felügyelet alá kerül,
• a reklámszabályok és a kiskorúak védelme előtérbe kerül, ezen speciális szabályokat figyelembe kell majd venni, ha videómegosztókon keresztül folytatunk marketing tevékenységet.

Cégtörvény végrehajtási rendelete

• Kézbesítési meghatalmazotti adatok változnak, figyelni kell tehát ezt a cégeljárásokban.

Alkotmánybíróság – mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség

Az Alkotmánybíróság egy ügyben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek. A törvényességi felügyelet körében hozott döntést nem lehetett bírósági úton megtámadni, és nem lehetett a közérdekű adat kiadására kötelezni. Ebben a körben kell tehát az Országgyűlésnek törvénykeznie.

Határok

Mostantól Japánból is be lehet lépni az ország területére.

HIPA

Megemelték a HIPA támogatás keretét újabb 50 milliárd forinttal.

Törvényalkotás

• Különleges gazdasági övezetek szabályai módosulni fognak,
• Fogyasztóvédelmi törvény: fogyasztóvédelmi hatóság a módosítást követően a nagykereskedői raktárakban is tarthat majd ellenőrzést.

B. Javaslatok egy jó szerződésért vevőinkkel/szállítóinkkal

Érdek- és kockázati térkép

Minden szerződés szerkesztése előtt célszerű egy ún. érdek- és kockázati térkép felállítása, mely a következőkből áll:

• ki a szerződő fél,
• mi a szerződés tárgya,
• érdekek és ellenérdekek,
• hosszú, - vagy rövidtávú a szerződés,
• mi a teljes költségvetés,
• mik a fontosabb határidők,
• mitől függ a teljesítés,
• kit milyen felelősség terhel,
• melyek azok a lényeges feltételek, amelyek hiányában nem jöhet létre a szerződés,
• költség/kockázat mátrix felállítása a teljes értékláncban (hasonlóan az Incoterms-hez, amely a gazdasági életben meghatározó szabvány szállítási szerződések esetében. Rendezi, hogy a teljesítés élete során (megrendeléstől leszállításig) hogyan alakul a felek közötti költség és kockázat megosztás),
• Az Incoterms 2020 jelentős változtatásokat eszközölt, így ezt érintettként célszerű figyelni.

Ezen térkép felállításával meghatározhatóak azok a főbb pontok, ahol egy esetleges szerződésszegés nagy károkat okozhat. A potenciális károk korai felismerésével ugyanakkor egyrészt megfelelő biztosítékok igénylésére is lehetőség nyílik, másrészt ezek szerződésben történő rögzítésével nagyban segítjük a döntéshozót egy esetleges jogvitában.

Szerződésszegés – jó felelősségkorlátozó klauzula

Az Új Ptk. 2014-es hatályba lépésével egy objektívizáltabb felelősségi rendszer került bevezetésre, jelentősen szűkebb kimentési lehetőségekkel. A kimentés feltételei az alábbiak:

• ellenőrzési körön kívül eső ok: vis maior, állami intézkedések, polgári-társadalmi változások, extrém rendellenes piaci mozgások, súlyos üzemzavarok, de belső szervezeti, üzemi nehézségek nem, beszerzési nehézségek nem, gazdasági lehetetlenülés fő szabály szerint nem,
• előre nem látható körülmény: szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható (teljesítést akadályozó körülményre, nem a kár következményre vonatkozik),
• nem elvárható, hogy a körülményt elkerülje és a kárt elhárítsa (a szerződésszegés időpontjában).

Fentiekből látható, hogy a kimentés igen komoly feltételek együttes fennállása esetén igazolható. Ezzel összefüggésben ha vállalkozóként szerződünk, akkor főszabály szerint a mi oldalunkat terheli a felelősség. Ha megrendelőként szerződünk, akkor pedig tudjuk, hogy a vállalkozó nagyon ritkán tudja majd kimenteni magát. Szerződéses kapcsolatban tehát exponenciálisan megnő a szerződéses kötelezett felelőssége a jogosulttal szemben. Nagyon fontosak ezért a szerződésen belül a felelősség korlátozó szabályok.

Felelősségkorlátozó klauzula meghatározása

• Először is legyen írásos a későbbi bizonyítás érdekében,
• fontos arra gondolnunk, hogy a felelősségünket minden lehetséges esetre zárjuk ki (kivétel: szándékos károkozás, élet és testi épségben okozott károkért való felelősség). Ezeken kívül bármit, még a bűncselekménnyel okozott kárt is ki lehet zárni.
• Súlyosan gondatlan károk esetében biztosítók nem szoktak biztosítást adni, ezért fontos ennek kizárása!
• A károk összegét és típusát is lehet és érdemes korlátozni. Összegszerűségben nincs korlát, a károk meghatározása bonyolultabb.
• Két típusú kár jelentkezhet:

1. szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (például gép, eszköz tönkre megy), ez az ún. tapadó kár,
2. jogosult egyéb vagyonában a szerződésszegésünk következtében bekövetkezett kár (általam leszállított gép felrobban, akkor van egy tapadó kár a gépben, illetve kár keletkezik a környező épületben), ez az ún. következmény kár.

A tapadó károkért teljes mértékben felelünk, de a következményi károkért kizárható a felelősség, melynek kizárásával megszűnik a felelősség:

• az elmaradt vagyoni előnyért,
• a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkon kívüli egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkért,
• személyi sérüléssel járó károkért, a kárelhárítás költségeiért, a termelési kiesésből eredő károkért.

A következményi károkért való felelősség kizárása kötelezettként tehát rendkívül fontos, jogosultként viszont nagyon át kell gondolni, hogy elfogadjuk-e, hiszen ebben az esetben a kötelezett felénk fennálló felelőssége jelentősen lecsökken. Jogosultként javasoljuk, hogy ne tartalmában korlátozzák a felelősséget, hanem összegszerűségben, azon belül ne diverzifikáljanak.

Előreláthatósági mérce

A jogosult vagyonában bekövetkezett kárt és elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megfizetni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt a kötelezett által. Ez azt jelenti, hogy szerződések megkötése során megrendelőként (azaz jogosultként) írjuk körbe azokat a körülményeket, amelyek a saját józan belátásunk szerint kárként jelentkezhetnek, ha a kötelezett szerződést szeg. Preambulumban célszerű az elvárt célt, és a szolgáltatás tárgyát rögzíteni, valamint tételesen felsorolni, hogy egy esetleges szerződésszegés milyen károkat okozhat. Ezek a feltételek rendkívül lényegesek, mert ebből vezethetőek le a kötelezett által előrelátható körülmények, melyet bizonyítanunk kell. Az előreláthatóság a szerződés megkötésének időpontjára kell alkalmazni. Keretszerződéseknél a főszabály az, hogy amennyiben a keretszerződés tartalmazza a szolgáltatás ellenértékét, úgy a keretszerződés megkötésének időpontja irányadó, amennyiben viszont nem tartalmazza ezt, hanem a keretszerződés által szabályozott egyedi megállapodások külön-külön rögzítik az árakat, úgy az adott egyedi megállapodás megkötése lesz irányadó,

Példa: egy vállalat új gyártó üzem fejlesztésébe kezdett, melyhez külföldről szállították a gépsort. A vállalat a fejlesztés megkezdésével a régi üzemet leállította és az új üzemben folytatta a gyártást onnantól, hogy a gépsor is rendelkezésre állt. Amennyiben a gépsorral kapcsolatban probléma merült volna fel (nem működik, késik), úgy a vállalat teljes gyártási tevékenysége leállt volna. A leállásból eredő károkért viszont csak akkor felelt volna a szállító, ha ezek a következmény károk a szerződésben előrelátható kárként rögzítésre kerülnek.

Javasoljuk tehát, hogy megrendelőként alaposan írjuk körbe az előrelátható károkat, míg kötelezettként törekedjünk ezen előreláthatósági klauzulák szűkítésére, kikapcsolására.

Kötbér

Általánosan ismert megoldás a kötbér intézménye, melynek több variációja is létezik, nem csak késedelemre vonatkozhat, hanem hibás teljesítésre is. Kiemeljük, hogy a hibás teljesítési kötbér kikötésével nem lesz követelhető a hibátlan teljesítés. Javasoljuk tehát, hogy a kötbér klauzulát Inkább határidőhöz kössük, és ne hibás teljesítéshez.