Vezetők személyes felelőssége likviditáshiányos válsághelyzetben

Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 04.02-i összefoglaló

2020. április 06. - KLART

Elektronikus szerződéskötés

A konferencia keretében röviden összefoglalásra kerültek az elektronikus úton történő szerződéskötés lehetőségeiről tartott konferencián elhangzottak.

Ezt a témát jelen összefoglalónkban terjedelmi okokból külön nem részletezzük, kérjük, hogy azzal összefüggésben tekintsék meg összegzésünket a következő linken: https://issuu.com/klartlegal/docs/klart_elektronikus_szerzodeskotes_osszefoglalo_202

Jogalkotási aktualitások

A mai konferencián ismertetésre kerültek a veszélyhelyzettel összefüggő legfrissebb jogszabályi változások. A KLART Legal csapatának értelmezésében a főbb rendelkezések az alábbiak:

Tovább

Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 03.26-i összefoglaló

Jogszabályi aktualitások:

  • Új, jelentős jogszabályi rendelkezések a legutóbbi konferencia óta nem léptek érvénybe.

Fizetés nélküli szabadság és táppénz viszonya

  • A válasz tömören az, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkáltató által is fizetett táppénzre a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, mivel annak kezdetétől számítva biztosítotti jogviszonya szünetel, 30 nap elteltével pedig folyamatos biztosítási jogviszonya megszakad.

Tovább

Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 03.19-i összefoglaló

Megtartottuk első ingyenes konzultációs telefonkonferencia beszélgetésünket március 19-én, mely a nehéz helyzet ellenére rendkívül inspiráló volt.

Arra gondoltunk, hogy hétről hétre megosztjuk Önökkel a beszélgetések legfontosabb gondolatait. Az első alkalmon szóba kerültek a vészhelyzettel kapcsolatos jogszabályváltozások, a vis maior kérdések mind a már megkötött, mind a még egyeztetés alatt álló szerződések esetében, valamint a távszerződéskötés.

Tovább

KLART Legal / ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről minden kedden és csütörtökön / tájékoztató vis maiorra történő hivatkozás kezeléséről és jogi akcióterv

Sokat gondolkodtunk, hogy a kialakult helyzetben hogyan tudnánk tudásunkkal, tapasztalatainkkal segíteni, támogatni Önöket. Olyan jogi kérdések, dilemmák merülnek fel a következő napokban, hetekben, vagy akár merültek már fel, melyek a szokásos napi jogi kérdésektől merőben eltérnek.
 
Összefoglalónkban most a vis maior hivatkozás témájáról írtunk és jogi akciótervet fogalmaztunk meg az azonnali válságkezelés érdekében. Az összefoglalót itt tekintheti meg: https://issuu.com/klartlegal/docs/klart_vis_maior_dokumentum

Tovább

8 aranyszabály reklámozáshoz

Kollégánk tollából a „Biztosítás és Kockázat” című lap 2019/1. számában jelent meg egy tanulmány a biztosítási termékek reklámozásáról (a tanulmány itt érhető el: link), felhívva a figyelmet a reklámozás olyan elveire, amelyek biztosítási termékek – de más területen kínált áruk, szolgáltatások - népszerűsítése során is irányadóak. Az alábbiakban 8 rövid aranyszabályba foglaltuk össze az elemzés lényegét.

  1. Reklám lehet az is, ami első ránézésre nem tűnik annak

A reklám fogalmát a jogszabályok igen tágan határozzák meg, ezért a hatóságok készek a lehető legszélesebb körben alkalmazni a reklámozásra vonatkozó szabályokat. Ez a kiterjesztő megközelítés általános jelleggel érvényesül nemcsak a reklámok, hanem a vállalkozások bármely, fogyasztók irányában tanúsított kereskedelmi gyakorlatának hatósági értékelése során. Adott esetben az általános szerződési feltételek (mint a fogyasztók tájékoztatásának sajátos eszközei) is a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközhetnek.

  1. Nem lehet sikerrel hivatkozni arra a megtévesztés gyanúja alá eső reklám esetén, hogy egyéb tájékoztatásokból teljes képet kap a fogyasztó - a reklámnak önmagában jogszerűnek kell lennie

A reklám jogsértő jellege nem szűnik meg, ha maga a reklám alkalmas a megtévesztésre, de a fogyasztónak nyújtott kiegészítő tájékoztatással azt helyesbítették. Még akkor is ez a helyzet, ha a szerződéskötés előtt történt a tájékoztatás. A fogyasztónak a reklám észleléséhez képest utólagos tájékoztatása ugyanis a kereskedelmi gyakorlat (így a valótlan reklámállítás) jogsértő jellegét nem szünteti meg, hiszen a fogyasztó tisztességtelen befolyásolása (például a biztosító fiókjába vagy honlapjára történő „becsábítása”) már megvalósult, azt az újabb tájékoztatás nem teszi meg nem történtté. Az utólagos tájékoztatás legfeljebb a jogsértés súlyát és következményeit – így a bírság mértékét – csökkentheti.

  1. Tiltott reklám esetén lényegtelen, hogy maga a reklámállítás megfelel-e a valóságnak

A kereskedelmi gyakorlatot, így a reklám részét képező tényállítás valóságát igazolni kell tudni. Ha ez nem sikerül, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak, s így már önmagában ezért megállapítható a reklám jogsértő jellege. Vannak azonban esetek, amikor fel sem merül a valóság bizonyításának szükségessége, illetve lehetősége. Ez az eset a jogszabály által tiltott reklámok esetében. Tilos például az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes helyzetben mutat be, de tilalmazott a tudatosan nem észlelhető reklám is (azaz az olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat). Az ilyen reklámok a valóság bizonyításától függetlenül jogsértőek.

  1. Figyelemmel kell kísérni az ágazati szabályozás reklámokra vonatkozó előírásait, mert az uniós szabályozás a biztosítási (és általában a pénzügyi) szektor esetén szigorúbb szabályozást tesz lehetővé

A fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az általános reklámszabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályok írhatók elő a biztosítási (pénzügyi) szolgáltatás tekintetében. E szolgáltatások reklámozása kapcsán ezért folyamatosan figyelemmel kísérendők az ágazati szabályozás változásai, az, hogy nem jelennek-e meg az uniós vagy hazai jogszabályokban külön előírások.

  1. A reklám vizsgálatakor nem a reklámozó, hanem a fogyasztó értelmezése a meghatározó

Egy hatósági eljárás során nem bír jelentőséggel, hogy a reklámozó a reklámot, annak egyes állításait miként értelmezi - a reklámállítás (a reklámüzenet) tartalmának meghatározása során nem a biztosító, hanem a fogyasztó értelmezése, szándéka az irányadó. Az ekként meghatározott reklámállításhoz igazodik a vállalkozás bizonyítási kötelezettsége.

  1. Ingyenesség csak tényleges ingyenesség esetén ígérhető

Tisztességtelennek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely esetében a reklám a fogyasztóban az ellenszolgáltatás-nélküliség képzetét kelti, miközben a fogyasztót bármilyen jogcímen, bármilyen elnevezéssel illetett fizetési kötelezettség terheli, illetve a fogyasztó oldalán költség, anyagi teher keletkezik. Az ingyenesként meghirdetett szolgáltatáshoz, áruhoz még áttételesen sem kapcsolódhatnak plusz költségek. Ilyen költség lehet például, ha a fogyasztónak „ingyenes” szolgáltatást kínálnak, de emelt díjas telefonszámot kell felhívnia ahhoz, hogy azt megkapja.

  1. Fokozott figyelemmel kell eljárni, ha a reklám különösen kiszolgáltatott fogyasztókat céloz meg

A reklámtevékenység során fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítani, ha ésszerűen előre látható, hogy a reklám alkalmas lehet fogyasztók egyértelműen azonosítható, különösen kiszolgáltatottnak minősülő csoportja magatartásának torzítására, az ilyen fogyasztók befolyásolására (pl. időseket szólítanak meg a reklámokkal). Jelentős következményei lehetnek, ha a vállalkozás különösen kiszolgáltatott fogyasztókat téveszt meg reklámjával. Ebben az esetben az eljárás kötelezettségvállalással történő lezárásának esélye csökken, ha pedig a versenyfelügyeleti eljárásban mégis bírságolásra kerül sor, súlyosító körülménynek minősül a reklámmal érintett fogyasztói kör sérülékeny, kiszolgáltatott, a jogsértő üzenetre különösen érzékeny volta. Ha a reklámozó a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik (pl. a biztosításközvetítő), akkor egy ilyen jogsértés esetén eleshet attól a kedvezménytől, hogy ha még nem követett el jogsértést, akkor bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat az eljáró Gazdasági Versenyhivatal.

  1. Egyértelműen közölni kell, ha a biztosító ellenszolgáltatást nyújtott a szerkesztői tartalomnak látszó reklámért

Ha egy vállalkozás fizet például egy újságcikknek (szerkesztői tartalomnak) látszó kommunikációért (reklámért), akkor ezt egyértelműen, világosan közölnie kell a fogyasztókkal (pl. „reklám” jelzéssel). A szerkesztői tartalomnak minősülő reklám körében önmagában az ellentételezés tényének van meghatározó jelentősége, így lényegtelen, hogy a tájékoztatás milyen objektív tartalommal bír, mivel a jogsértés ettől függetlenül, a reklám álcázott volta révén valósul meg. Ez irányadó az ún. véleményvezérek révén megvalósuló reklámozás esetén  is: a posztból magából egyértelműen ki kell derülnie, hogy reklámról/fizetett/támogatott tartalomról van szó. Erre nemcsak a véleményvezérnek, hanem a véleményvezér általi reklámozást választó vállalkozásnak is figyelemmel kell lennie, mert a joggyakorlat szerint az ő felelőssége is fennáll a jogsértésért, ennek minden következményével.

Vigyázat, gyermekkel vagyok!

A gyermekek személyes adatai kezelésének sajátos szabályai

Az adatvédelmi szabályozás egyik alapelve szerint a gyermekek személyes adatai különös védelemben részesülnek, mivel a gyermekek még kevésbé vannak tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal [GDPR (38) preambulumbekezdés]. Ezt szem előtt tartva a GDPR, illetőleg a GDPR alkalmazása során is figyelembe veendő joggyakorlat több vonatkozásban külön követelményeket támaszt a gyermekek személyes adatainak kezelése kapcsán.

Megjegyezzük, miközben a GDPR célja a gyermekek védelmi szintjének emelése volt, ez sajátos módon jelentkezik hazánkban a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal összefügésben. Ha az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, akkor az általános szabályok szerint a 18. életévét be nem töltött gyermekek esetén az adatkezelés jogszerűségéhez az szükséges, hogy a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló személy adja meg. Az ezen életkori határ biztosította kiemelt védelem szintjén végeredményét tekintve – a digitális környezet sajátosságaira tekintettel - enyhít a GDPR 8. cikkének (1) bekezdése, kimondva, hogy a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezeléséhez a gyermek által adott hozzájárulás akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

Ha gyermekek személyes adatai kezelésének a szükségessége merül fel, akkor az adatkezelőnek igen körültekintően kell eljárnia, így különösen az alábbiakra:

  • ha az adatkezelés jogalapja az érintett (gyermek) hozzájárulása, akkor ezt a különös előírásoknak megfelelően (a megfelelő személytől, azaz általában a szülői felügyeletet gyakorlótól) kell beszerezni,
  • ha az adatkezelés jogalapja a jogos érdek, akkor az érdekmérlegelés során mindenképpen figyelembe veendő körülmény, hogy az érintettek gyermekek,
  • az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében a gyermekeknek szóló információknak, kommunikációnak a gyermekek számára könnyen érthetőknek kell lenniük,
  • a gyermekeket érintő profilalkotás során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintettek érdekeinek, jogainak védelmére,
  • több, gyermekeket érintő adatkezelés megkezdése előtt adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése szükséges (pl. diákok személyes adatainak értékelésre való felhasználása; kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel kapcsolatos, nagy számban kezelt adatok eredeti céltól eltérő kezelése; gyermekek személyes adatainak kezelése profilozás, automatikus döntéshozatal vagy marketing céljából, vagy közvetlenül részükre kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ajánlása vonatkozásában),
  • az adatvédelmi incidens miatt felmerülő kockázat felmérése során figyelembe kell venni a gyermekek sajátosságait, az incidens vonatkozásukban releváns következményeit.

A sajátos szabályok értelemezéséhez és alkalmazásához segítséget nyújthatnak a magatartási kódexek, amelyek a gyermekek tájékoztatása és védelme, valamint a szülői felügyelet gyakorlótól származó hozzájárulás kikérésének módja tárgyában pontosíthatják a GDPR előírásait.

Az alábbi táblázat áttekinti, hogy a fenti kérdések kapcsán a GDPR melyik rendelkezésének, illetve a korábbi 29. cikk szerinti munkacsoport mely iránymutatásának a figyelembe vétele ajánlott, azzal, hogy általános jelleggel utalunk a 29. cikk szerinti munkacsoportnak a gyermekek személyes adatainak védelméről szóló 2009/2. számú véleményében foglaltakra is.

Különleges szabályok GDPR rendelkezése, 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása
adatkezeléshez adott hozzájárulás ha az adatkezelés jogalapja az érintett adatkezeléshez adott hozzájárulása, akkor gyermek érintett esetén különös szabályok érvényesülnek, külön előírásokkal a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése kapcsán (az életkor ellenőrzésének jelentősége, a szülői felügyeletet gyakorló szerepe, a szülői felügyeleti jog fennálltának ellenőrzése stb.)

GDPR (39) és (65) preambulumbekezdés 

GDPR 8. cikk 

a 29. cikk szerinti munkacsoport WP259 számú iránymutatása a 2016/679/EU rendelet szerinti hozzájárulásról 7.1. pont

 

érdekmérlegelés a jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén a jogos érdeken alapuló adatkezelés megkezdését megelőzően az adatkezelő által elvégzendő érdekmérlegelés elkészítése során figyelembe veendő, hogy az érintett gyermek

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont 

a 29. cikk szerinti munkacsoport 6/2014. számú véleménye az adatkezelő 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról 45. oldal

 

átláthatóság elve az átláthatóság elve alapján a kifejezetten gyermekekre vonatkozó adatkezelés vonatkozásában minden információt és kommunikációt olyan világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni, amelyet a gyermekek könnyen megértenek

GDPR (39) és (58) preambulumbekezdés 

GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pont 

a 29. cikk szerinti munkacsoport WP260 számú iránymutatása a 2016/679/EU rendelet szerinti átláthatóságról 14-16. pont

 

profilalkotás a gyermekekkel kapcsolatos profilalkotás a 29. cikk szerinti munkacsoport szerint ugyan nem esik abszolút tilalom alá, azonban e körben az adatkezelőnek megfelelő garanciákkal kell szolgálnia, védve az adatkezelés érintettjeinek, a gyermekeknek a jogait, szabadságait és jogos érdekeit

GDPR (71) preambulumbekezdés

a 29. cikk szerinti munkacsoport WP251 számú iránymutatása az automatizált döntéshozatallal és a profilalkotással kapcsolatban a 2016/679/EU rendelet alkalmazásához 30-31. oldal

 

adatvédelmi hatásvizsgálat a gyermekeket érintő adatkezelések közül több szerepel azon, az adatvédelmi felügyeleti hatóság által közzétett listán, amely meghatározza, hogy mely esetekben kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni

GDPR (84) és (90) preambulumbekezdés 

GDPR 35. cikk (4) bekezdés.

 

adatvédelmi incidens

az adatkezelőnek az érintettek vonatkozásában az adatvédelmi incidens miatt felmerülő kockázat felmérése során figyelembe kell vennie az adatvédelmi incidens konkrét körülményeit, egyebek között az érintettek, adott esetben a gyermekek sajátosságait (pl. az irányukban megnyilvánuló internetes zaklatás felnőttektől eltérő következményeit), szem előtt tartva, hogy ha az adatvédelmi incidens a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek minősülő gyermekek személyes adatait érinti, akkor a gyermekek ennek következtében nagyobb veszélybe kerülhetnek, az adatvédelmi incidens rájuk erőteljesebb hatással lehet

a gyermek érintettek adatvédelmi incidensről történő tájékoztatása során a tájékoztatásnak a gyermekek számára könnyen érthetőnek kell lennie

a 29. cikk szerinti munkacsoport WP250 számú iránymutatása az adatvédelmi incidensek 2016/679/EU rendelet szerinti bejelentéséről, 25. és 27. oldal
magatartási kódex

a magatartási kódexek egyebek között a gyermekek tájékoztatása és védelme, valamint a szülői felügyelet gyakorlójától származó hozzájárulás kikérésének módja tárgyában pontosíthatják a GDPR alkalmazását

GDPR 40. cikk (2) bekezdés g) pont

 

 

 

A gyermekeket érintő adatkezelések sajátos szabályairól bővebben ismerteti kollégánk, dr. Zavodnyik József tanulmánya:

Zavodnyik József: A gyermekkorú fogyasztók személyes adatainak védelme, in. Szikora Veronika – Árvai Zsuzsanna: Újratervezés –  Fogyasztói szabályozási modellek, digitalizáció, adatvédelem, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2019.

A NAIH GDPR-ral kapcsolatos állásfoglalásainak áttekintése az Ügyvédi Társulásunk tagja által szerkesztett kötetben

2018. május 25-től alkalmazandók az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EK rendelete (általános adatvédelmi rendelet, GDPR).

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2018 márciusában kezdte el közzétenni az általános adatvédelmi rendeletet érintő állásfoglalásait. Ezek folyamatos figyelemmel kísérése segítheti az adatkezelőket, hogy adatkezelési tevékenységüket a jogszabályi előírásokkal összhangban folytassák. Őket kívánja támogatni a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában megjelent kötet (https://www.mhk.hu/kiadvanyaink).

A kiadvány rendeltetése nem az, hogy az általános adatvédelmi rendeletet részletesen elemezze, minden felmerülő kérdésre választ adjon. A cél a NAIH általános adatvédelmi rendelettel kapcsolatos, 2018-ban közzétett állásfoglalásainak könnyebb megismerése. Ennek érdekében az összeállítás tematikusan, témakörönként ismerteti a NAIH releváns állásfoglalásait.

Gyógyhatás! – Mire figyeljünk reklámozóként?

A gyógyhatást, a betegség meggyógyítását ígérő reklámok a fogyasztókra legnagyobb befolyást gyakorló kereskedelmi kommunikációk közé tartoznak. Az ilyen reklámállítások alkalmazásának ugyanakkor szigorú korlátai vannak. Az alábbiakban néhány olyan, a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata alapján megfogalmazható alapszabályt ismertetünk, amelyeket érdemes szem előtt tartaniuk a vállalkozásoknak, amikor mérlegelik, hogy miként népszerűsítsék termékeiket.

Tovább