Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 05.12. és 05.14-i összefoglaló

2020. május 25. - KLART

A. Közlönyfigyelő, aktualitások

A.1      támogatás rövidesen – VEKOP-1.2.6-20 MIKRO-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása

 

Támogatottak köre

Mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek:

· rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel;

· átlagos statisztikai állományi létszáma 2020. április hónapban minimum 5 fő;

· magyarországi székhellyel rendelkeznek.

Támogatható tevékenységek

Önállóan támogatható tevékenységek
(a projekt összköltségének min. 20%-a):

· Új eszközök, gépek beszerzése;

· Új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása (automatizált termelési rendszerek, gyártási technológiák, folyamatautomatizálási eszközök, szenzor- és vezérlés technológiák fejlesztése, robottechnológia alkalmazása, intelligens gyártás megoldások beszerzése).

Önállóan nem támogatható tevékenységek:

· Információs technológiafejlesztés (a projekt összköltségének maximum 50%-a);

· Immateriális javak beszerzésének költségei (a projekt összköltségének maximum 20%-a);

· Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele (a projekt összköltségének maximum 20%-a);

· Beruházási költségek (a projekt összköltségének maximum 50%-a):

· eszközbeszerzés (beleértve a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásához kapcsolódó új eszközök beszerzését),

· építéshez kapcsolódó költségek - infrastrukturális beruházás, ingatlan bővítés, átalakítás, korszerűsítés;

· Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei:

· képzéshez kapcsolódó költségek (a projekt összköltségének maximum 20%-a),

· általános (rezsi) költségek (a projekt összköltségének maximum 1%-a);

· Ingatlan bérlés és forgóeszköz vásárlás (a projekt összköltségének maximum 10%-a);

Kötelező vállalás

A támogatást igénylő vállalja, hogy:

· a 2020. április havi átlagos statisztikai állományi létszám legalább 90%-ának megfelelő számú munkavállalót foglalkoztat a megvalósítási időszak során,

· továbbá a konstrukción elnyert támogatással megvalósított fejlesztést a fenntartási időszakban működteti.

Pályázat benyújtásának határideje

2020. június 15. – 2020. november 12.

 

A.2 Közlönyfigyelő

Engedélyezési eljárások – ellenőrzött bejelentés (191/2020 (V. 8.) Korm. rendelet)

  • Engedély helyett bejelentés alapján végezhetőek bizonyos tevékenységek,
  • engedély valamennyi olyan hatósági jóváhagyásról, hozzájárulásról, elismerésről szóló határozat, amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetőség teszi vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja,
  • érintett számos engedélyezési eljárás (kivéve
    • hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos ügyek,
    • anyakönyv, földügyi eljárások, gyámügy, gyerekvédelem, hulladékkal kapcsolatos engedélyezések, jármű műszaki vizsga, építésügyből a 400 nm meghaladó kereskedelmi épületek engedélyezése és a kiemelt beruházások engedélyezése, vezetékjog, külföldiek ingatlanszerzése,
    • EU-s rendelet vagy nemzetközi szerződés alapján végezhető engedély alapján
    • érdemben mérlegelés alapján hozott döntésekre,
    • hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.
  • Engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, ellenőrzött bejelentés megtételével. A hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül tilthatja meg a tevékenységet, ezen határidő elteltével már nem a jogszabályban meghatározott időtartam alatt.
  • Hatóság bejelentések fogadására dedikált email címet köteles adni (automatikus visszaigazolással) melyet a honlapon közzé kell tenni. Ügyfélkapun, elektronikus űrlapon is benyújtható, mellékleteket csatolni kell, de ha aránytalan nehézséget okoz azok beszerzése, akkor elég ezen nehézséget jelezni, illetve nyilatkozni kell a mellékletek tartalmáról,
  • 50 százalékos díjat kell fizetni, amely a szakhatóságokra is vonatkozik,
  • a hatóság kizárólag a tiltásról nyilatkozik (például: ha a tevékenység visszaélésszerű, teljesen hiányos a bejelentés, közérdekbe ütközés stb. esetén), melyhez nem fűz indokolást, de utána lefolytatja az engedélyezési eljárást,
  • ha a hatóság nem nyilatkozik, akkor az engedély a hatóság hallgatásával (mely az automatikus visszaigazolással igazolható) megadottnak tekintendő.

Bankmentő csomag

  • bankok számára nyújtott hitelintézeti kötvény vásárlási program 150 milliárd forint nagyságrendben hitelezési célra,
  • alárendelt kölcsöntőkeként biztosítják, maximum 7 évre,
  • egy bank csak egyszer, maximum 50 milliárd forintig élhet vele, a folyósításról az MNB dönt.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

  • Audiovizuális irányelvvel összhangban önálló szabályozást kapnak a videomegosztó portálok,
  • külön regisztráció szükséges,
  • önálló NMHH felügyelet alá kerül,
  • a reklámszabályok és a kiskorúak védelme előtérbe kerül, ezen speciális szabályokat figyelembe kell majd venni, ha videómegosztókon keresztül folytatunk marketing tevékenységet.

Cégtörvény végrehajtási rendelete

  • Kézbesítési meghatalmazotti adatok változnak, figyelni kell tehát ezt a cégeljárásokban.

Alkotmánybíróság – mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség

Az Alkotmánybíróság egy ügyben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek. A törvényességi felügyelet körében hozott döntést nem lehetett bírósági úton megtámadni, és nem lehetett a közérdekű adat kiadására kötelezni. Ebben a körben kell tehát az Országgyűlésnek törvénykeznie.

Határok

Mostantól Japánból is be lehet lépni az ország területére.

HIPA

Megemelték a HIPA támogatás keretét újabb 50 milliárd forinttal.

Törvényalkotás

  • Különleges gazdasági övezetek szabályai módosulni fognak,
  • Fogyasztóvédelmi törvény: fogyasztóvédelmi hatóság a módosítást követően a nagykereskedői raktárakban is tarthat majd ellenőrzést.

 

B. Javaslatok egy jó szerződésért vevőinkkel/szállítóinkkal

Érdek- és kockázati térkép

Minden szerződés szerkesztése előtt célszerű egy ún. érdek- és kockázati térkép felállítása, mely a következőkből áll:

  • ki a szerződő fél,
  • mi a szerződés tárgya,
  • érdekek és ellenérdekek,
  • hosszú, - vagy rövidtávú a szerződés,
  • mi a teljes költségvetés,
  • mik a fontosabb határidők,
  • mitől függ a teljesítés,
  • kit milyen felelősség terhel,
  • melyek azok a lényeges feltételek, amelyek hiányában nem jöhet létre a szerződés,
  • költség/kockázat mátrix felállítása a teljes értékláncban (hasonlóan az Incoterms-hez, amely a gazdasági életben meghatározó szabvány szállítási szerződések esetében. Rendezi, hogy a teljesítés élete során (megrendeléstől leszállításig) hogyan alakul a felek közötti költség és kockázat megosztás),
  • Az Incoterms 2020 jelentős változtatásokat eszközölt, így ezt érintettként célszerű figyelni.

Ezen térkép felállításával meghatározhatóak azok a főbb pontok, ahol egy esetleges szerződésszegés nagy károkat okozhat. A potenciális károk korai felismerésével ugyanakkor egyrészt megfelelő biztosítékok igénylésére is lehetőség nyílik, másrészt ezek szerződésben történő rögzítésével nagyban segítjük a döntéshozót egy esetleges jogvitában.

Szerződésszegés – jó felelősségkorlátozó klauzula

Az Új Ptk. 2014-es hatályba lépésével egy objektívizáltabb felelősségi rendszer került bevezetésre, jelentősen szűkebb kimentési lehetőségekkel. A kimentés feltételei az alábbiak:

  • ellenőrzési körön kívül eső ok: vis maior, állami intézkedések, polgári-társadalmi változások, extrém rendellenes piaci mozgások, súlyos üzemzavarok, de belső szervezeti, üzemi nehézségek nem, beszerzési nehézségek nem, gazdasági lehetetlenülés fő szabály szerint nem,
  • előre nem látható körülmény: szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható (teljesítést akadályozó körülményre, nem a kár következményre vonatkozik),
  • nem elvárható, hogy a körülményt elkerülje és a kárt elhárítsa (a szerződésszegés időpontjában).

Fentiekből látható, hogy a kimentés igen komoly feltételek együttes fennállása esetén igazolható. Ezzel összefüggésben ha vállalkozóként szerződünk, akkor főszabály szerint a mi oldalunkat terheli a felelősség. Ha megrendelőként szerződünk, akkor pedig tudjuk, hogy a vállalkozó nagyon ritkán tudja majd kimenteni magát. Szerződéses kapcsolatban tehát exponenciálisan megnő a szerződéses kötelezett felelőssége a jogosulttal szemben. Nagyon fontosak ezért a szerződésen belül a felelősség korlátozó szabályok.

Felelősségkorlátozó klauzula meghatározása

  • Először is legyen írásos a későbbi bizonyítás érdekében,
  • fontos arra gondolnunk, hogy a felelősségünket minden lehetséges esetre zárjuk ki (kivétel: szándékos károkozás, élet és testi épségben okozott károkért való felelősség). Ezeken kívül bármit, még a bűncselekménnyel okozott kárt is ki lehet zárni.
  • Súlyosan gondatlan károk esetében biztosítók nem szoktak biztosítást adni, ezért fontos ennek kizárása!
  • A károk összegét és típusát is lehet és érdemes korlátozni. Összegszerűségben nincs korlát, a károk meghatározása bonyolultabb.
  • Két típusú kár jelentkezhet:
  1. szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (például gép, eszköz tönkre megy), ez az ún. tapadó kár,
  2. jogosult egyéb vagyonában a szerződésszegésünk következtében bekövetkezett kár (általam leszállított gép felrobban, akkor van egy tapadó kár a gépben, illetve kár keletkezik a környező épületben), ez az ún. következmény kár.

A tapadó károkért teljes mértékben felelünk, de a következményi károkért kizárható a felelősség, melynek kizárásával megszűnik a felelősség:

  • az elmaradt vagyoni előnyért,
  • a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkon kívüli egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkért,
  • személyi sérüléssel járó károkért, a kárelhárítás költségeiért, a termelési kiesésből eredő károkért.

A következményi károkért való felelősség kizárása kötelezettként tehát rendkívül fontos, jogosultként viszont nagyon át kell gondolni, hogy elfogadjuk-e, hiszen ebben az esetben a kötelezett felénk fennálló felelőssége jelentősen lecsökken. Jogosultként javasoljuk, hogy ne tartalmában korlátozzák a felelősséget, hanem összegszerűségben, azon belül ne diverzifikáljanak.

Előreláthatósági mérce

A jogosult vagyonában bekövetkezett kárt és elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megfizetni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt a kötelezett által. Ez azt jelenti, hogy szerződések megkötése során megrendelőként (azaz jogosultként) írjuk körbe azokat a körülményeket, amelyek a saját józan belátásunk szerint kárként jelentkezhetnek, ha a kötelezett szerződést szeg. Preambulumban célszerű az elvárt célt, és a szolgáltatás tárgyát rögzíteni, valamint tételesen felsorolni, hogy egy esetleges szerződésszegés milyen károkat okozhat. Ezek a feltételek rendkívül lényegesek, mert ebből vezethetőek le a kötelezett által előrelátható körülmények, melyet bizonyítanunk kell. Az előreláthatóság a szerződés megkötésének időpontjára kell alkalmazni. Keretszerződéseknél a főszabály az, hogy amennyiben a keretszerződés tartalmazza a szolgáltatás ellenértékét, úgy a keretszerződés megkötésének időpontja irányadó, amennyiben viszont nem tartalmazza ezt, hanem a keretszerződés által szabályozott egyedi megállapodások külön-külön rögzítik az árakat, úgy az adott egyedi megállapodás megkötése lesz irányadó,

Példa: egy vállalat új gyártó üzem fejlesztésébe kezdett, melyhez külföldről szállították a gépsort. A vállalat a fejlesztés megkezdésével a régi üzemet leállította és az új üzemben folytatta a gyártást onnantól, hogy a gépsor is rendelkezésre állt. Amennyiben a gépsorral kapcsolatban probléma merült volna fel (nem működik, késik), úgy a vállalat teljes gyártási tevékenysége leállt volna. A leállásból eredő károkért viszont csak akkor felelt volna a szállító, ha ezek a következmény károk a szerződésben előrelátható kárként rögzítésre kerülnek.

Javasoljuk tehát, hogy megrendelőként alaposan írjuk körbe az előrelátható károkat, míg kötelezettként törekedjünk ezen előreláthatósági klauzulák szűkítésére, kikapcsolására.

Kötbér

Általánosan ismert megoldás a kötbér intézménye, melynek több variációja is létezik, nem csak késedelemre vonatkozhat, hanem hibás teljesítésre is. Kiemeljük, hogy a hibás teljesítési kötbér kikötésével nem lesz követelhető a hibátlan teljesítés. Javasoljuk tehát, hogy a kötbér klauzulát Inkább határidőhöz kössük, és ne hibás teljesítéshez.

A bejegyzés trackback címe:

https://valosjogok.blog.hu/api/trackback/id/tr6015716148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.