A képmás- és hangfelvételek felhasználása kapcsán egyre gyakrabban hallunk visszaélésekről: titkos hangfelvételek készítése, fényképek feltöltése az internetre a szereplők hozzájárulása nélkül. Cikkünkben azt a kérdéskört vizsgáljuk, hogy egy nyilvános rendezvényen a szervezők hogyan készíthetnek szabályosan fotókat és hangfelvételt, hogyan kérhetik a résztvevők beleegyezését ehhez, és hogyan használhatják fel jogszerűen az elkészült anyagokat.

A kérdést egyrészt a polgári törvénykönyv másrészt az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályozza. A jogviták elkerülése érdekében az alábbiak figyelembevételét javasoljuk.

1. Kérd a szereplők beleegyezését a fotózás előtt!

Először is szögezzük le, hogy a képmás és a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához szinte minden esetben az érintett személy előzetes hozzájárulása szükséges (a kivételeket lásd a 7. pontban). A „szereplőknek” megfelelő tájékoztatás után önkéntes és határozott beleegyezésüket kell adniuk a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához, a beleegyezés azonban csak akkor elfogadható, ha megfelelő előzetes tájékoztatáson alapul.

Ugyan a hozzájárulást nem kötelező írásban megadni – elég lehet a ráutaló magatartás is –, de később a felvétel készítőjét, felhasználóját – vagyis az adatkezelőt – terheli annak a bizonyítása, hogy az érintett beleegyezett a felvétel elkészítésébe és annak további felhasználásába.

Kisebb volumenű összejövetel szervezése esetén megoldás lehet az is, hogy a rendezvény beharangozásakor tájékoztatjuk a résztvevőket – például szórólapon – majd az egyéni regisztráció során megkérjük őket, hogy írják alá a beleegyező nyilatkozatot.

2. Tájékoztasd őket, hogy milyen célból és meddig kívánod a felvételt használni!

Megfelelőnek az a tájékoztatás tekinthető, amely kitér arra, hogy mire fogjuk használni (pl. a rendezvény népszerűsítése, bemutatkozó kisfilm készítése), és milyen időtartamban kívánjuk használni, tárolni a felvételeket.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a felvétel elkészítése és annak felhasználása külön adatkezelésnek minősülnek, így ha a látogató hozzájárul ahhoz, hogy lefotózzuk, az még nem adja meg számunkra a jogot automatikusan ahhoz, hogy az elkészült felvételt az interneten közzétegyük.

A tájékoztatásnak minden felhasználási módot fel kell sorolnia, melyeket a beleegyező nyilatkozaton is szerepeltetni érdemes, mert akkor évekkel később is bizonyítani tudjuk, hogy mihez kértünk és kaptunk engedélyt.

3. Gondold végig előre, hogy hol akarod a képet használni. Ha utólag jut eszedbe egy újabb ötlet, kérj ehhez is engedélyt!

Ha csak a honlapon vagy brosúrában való felhasználáshoz kértél engedélyt, akkor nem küldheted el a képet a sajtónak. Ha azt ígérted, hogy egy képet a sajtóközlemény mellékleteként fogsz elküldeni, akkor nincs jogod öt évvel később egy kiadványban is használni a rendezvényen készült másik képet. Érdemes ezért úgy fogalmazni az érintettnek adott tájékoztatást, hogy az esetleges jövőbeli felhasználási módokat tartalmazza. Ha utólag mégis eszedbe jutna egy újabb felhasználási forma, akkor keresd meg a szereplőt, és ehhez is külön kérj engedélyt!

4. Őrizd meg a tájékoztatást és belegyezést!

Ahogy már mondtuk, nem kötelező írásban kérni a belegyezést, bár ez tűnik a legbiztonságosabb megoldásnak. Ha az érintettek önkéntesen beleegyeznek a felvételkészítésbe és a felhasználás módjába – például publikáció a saját marketing anyagokban és a sajtóban egy bizonyos ideig – és ezt a tájékoztatást és a látogató által adott hozzájárulást írásban rögzítettük is, ez már jogszerűvé teszi a felvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát is a fenti célból és ideig.

5. Ha megoldható, keríts el egy nem fotózott részt!

Annak érdekében, hogy ne kelljen elzárni a részvétel lehetőségétől azokat a látogatókat, akik nem egyeztek bele a felvétel készítésébe, keríts el egy részt, ahol nem fotóztatsz. Vigyázz a közös területekre, büfére stb. Ott vagy egyáltalán ne készíttess képeket, vagy ne legyenek felismerhetőek a szereplők.

6. Készítsd fel a fotóst és a technikusokat pontosan!

Nem elég azonban, ha mindent megbeszélsz a résztvevőkkel, nagyon fontos, hogy a fotósok és technikusok is tudják, hogy hol fotózhatnak, és milyen képeket készíthetnek: pl. csak a tömeget fotózhatják hátulról, nem fókuszálhatnak egy személyre stb. A szerződéskötéskor hangsúlyozd, hogy a felvételek átadása után minden másolatot meg kell semmisíteniük, ezeket nem adhatják át harmadik félnek, nem használhatják fel más célra.

7. Ha tömegfelvételt készítettél, ne egyénítsd!

Nyilvános rendezvényen tömegfelvétel, amelyen az egyes személyek nem felismerhetőek, engedély nélkül is készíthető. Tömegfelvétel lényeges feltétele, hogy az ábrázolt résztvevők nem egyedi személyekként, hanem a tömeg részeként láthatóak. Sőt ezeket a felvételeket – és a táj- és utcarészletekről készült anyagokat – nyilvánosságra is lehet hozni az érintettek külön beleegyezése nélkül, ha az ábrázolás összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.

Ez azt jelenti, hogy a különböző rendezvényeken, konferenciákon készült nem egyéni felvételeket hozzájárulás beszerzése nélkül is felhasználhatjuk.

De ha olyan rögzítéstechnikai eszközzel (pl. teleobjektív, zoom) készítjük a felvételt, mely egy személyt a tömegből kiemel, és ezzel a képmást újra individualizáljuk, azaz egyedivé, felismerhetővé tesszük, már az elkészítéshez – és természetesen a felhasználásához – is szükséges a hozzájárulás. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tömegfelvételből utólag szerkesztéssel individualizálunk: pl. felnagyítunk egy adott személyt ábrázoló részt.

8. Ha nem tartottad be a szabályokat, készülj a sérelemdíjra!

Ha megsértetted valakinek a képmáshoz fűződő jogait, az érintett személy sérelemdíjra lehet jogosult, akkor is, ha őt semmilyen hátrány nem érte. A sérelemdíj megítéléséhez elegendő, ha a személyiségi jogot sértő cselekvés vagy mulasztás ténye bizonyítható: vagyis az érintett engedélye nélkül készítettünk felvételt, vagy olyan célból használtuk fel, amire a megadott hozzájárulás nem terjedt ki.

Azt is érdemes tudni, hogy az érintettek felé az alvállalkozó közvetlenül soha nem felel, hanem a kártérítést /sérelemdíjat mindig az adatkezelő fizeti meg. Azonban ha az alvállalkozó hibázott, akkor az adatkezelő ezt a kárt továbbháríthatja az alvállalkozóra.