Noha Magyarországon a vállalkozások 8 százaléka használ már felhő alapú informatikai szolgáltatásokat, az Európai Unióban pedig átlagosan 19 százalék ez az arány, a technológia elterjedtségéhez képest a jogi szabályozás még hiányos és adatvédelmi kérdéseket is felvet – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi iroda. Odafigyeléssel, kellő körültekintéssel azonban kezelhetők a felhő használatával felmerülő kihívások, így az rugalmas és költséghatékony támogatást nyújthat a cégek üzletmenetének.
Hiányos és emiatt adatvédelmi kérdéseket is felvet az uniós – és így a hazai – szabályozás a felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban, noha az Európai Unióban a cégek 19 százaléka, itthon pedig 8 százaléka használja rendszeresen ezeket – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi iroda. Az Eurostat friss, 2014-es évre vonatkozó felmérése szerint a vállalkozások elsősorban levelezésre, valamint céges dokumentumok, adatbázisok tárolására használják a felhőt, de egyre többen használnak olyan összetettebb szolgáltatásokat, mint például a felhő alapú pénzügyi és számviteli, valamint CRM megoldások. Magyarországon – bár összességében kevesebb vállalkozás használja a felhőt – a felhasználókon belül az uniós átlagnál magasabb azon cégek aránya, amelyek irodai szoftvereiket, pénzügyi és könyvviteli és CRM alkalmazásokat használnak felhő alapon.
„A trend tehát az, hogy egyre több, és egyre bizalmasabb üzleti adat „száll fel” a felhőbe, miközben az adatvédelemmel kapcsolatos uniós, illetve hazai jogi szabályozás ezen a területen még csak alakul. Odafigyeléssel, bizonyos jogi megoldások alkalmazásával azonban ezek a kihívások kezelhetők, az esetleges kockázatok minimálisra szoríthatók” – világít rá Szabó Levente, a KLART Szabó Legal alapító partnere. Közlése szerint az informatikai felhővel kapcsolatban a legnagyobb kihívást a joghatóság kérdése jelenti, azaz, hogy a problémás esetek kivizsgálására melyik ország hatósága jogosult. Ez a rendezetlen helyzet egyébként nemcsak a felhőre, hanem a legtöbb adatkezeléssel járó internetes tevékenységre fennáll.
„Jogi oldalról az adhatja a legnagyobb biztonságot, ha a kiválasztott szolgáltató teljes tevékenysége az Európai Unión belül zajlik, és itt található az összes szervere is, mivel az EU-ban az adatvédelmi szabályok még mindig szigorúbbak, mint máshol” – javasolja Dudás Gábor, a KLART Szabó Legal adatvédelemmel foglalkozó jogásza. Megjegyzi azonban, hogy ez a megoldás másfelől növeli a költségeket, mert az EU-ból származó szolgáltatások lényegesen drágábbak lehetnek. „A probléma lényege így a felhő esetében is az az alapvetés, hogy a nagyobb biztonság nagyobb költséggel jár, így a cégeknek azt kell mérlegelniük, hogy az általuk végzett adatkezelés tekintetében a rendelkezésükre álló források mellett melyik a még elfogadható biztonsági szint” – véli Szabó Levente. Hozzáteszi: jogi biztonság oldaláról ezzel kapcsolatban abban kell dönteniük, hogy az adatkezelésüket kiviszik-e az EU-n kívülre, és ha igen, milyen mértékben és hova.
