Jogszerűen ellenőrizhetők az állásra jelentkezők közösségi oldalon megosztott adatai?

2017. január 17. - KLART

klart-image-1244x410-5.jpg

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével, vagy a közösségi oldalon található profiloldalon fellelhető információk alapján ellenőrizzük, hiszen a pályázó online aktivitásának áttekintésével számos – az álláspályázatra elküldött önéletrajzban nem szereplő – információ birtokába juthatunk. Ezzel összefüggésben HR, fejvadász és munkáltatói körökben napi szinten vetődik fel a kérdés, hogy az állásra jelentkező pályázó közösségi oldalakon elérhető adatai vajon felhasználhatók-e a felvételi folyamat során.

Először is vizsgáljuk meg, hogy mit mond erről a munka törvénykönyve! A jogszabály a személyes adatok védelmére helyezi a hangsúlyt, amikor kimondja, hogy csak olyan adat közlése kérhető a munkavállalótól, ami a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Fontos alapelv továbbá, hogy a munkavállaló – és még kevésbé az állásra jelentkező – magánélete nem ellenőrizhető. Ez összhangban áll az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által megfogalmazott célhoz kötött adatkezelés elvével. E szerint személyes adat csak meghatározott célból kezelhető – jelen esetben praktikusan annak eldöntésére, hogy a jelentkező alkalmas-e adott pozíció betöltésre. Nem kezelhetők tehát a munkavállalónak azok az adatai, amelyek a betöltendő munkakör szempontjából irrelevánsak, illetve a felek közötti munkajogviszony teljesítéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek. 

Az adatvédelmi törvény értelmében az adatok lekérdezése (így az online „rákeresés” is) adatkezelésnek minősül, a jelentkező online háttérellenőrzését végző munkáltató pedig adatkezelőnek minősül.

A téma aktualitását mutatja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2016 augusztus 23-án kiadott állásfoglalásában, illetve 2016. október 28-i tájékoztatójában is tárgyalja a munkavállalói háttérellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket. Bár a fenti források nem kötelező érvényűek, praktikus útmutatásként szolgálhatnak a cégek számára a tekintetben, hogy a hatóság hogyan értelmezi az alkalmazandó jogszabályi követelményeket.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló közösségi oldalának nyilvános, mindenki számára elérhető adatait, információit a munkáltató is jogosult megtekinteni, azonban az adatkezelés során különös körültekintéssel kell eljárnia az alábbiak tekintetében.

Az online adatgyűjtés lehetőségéről előzetes tájékoztatást kell biztosítani a jelentkezők számára (pl. az álláshirdetésben). Amennyiben azonban a munkáltató az online forrásból származó adatokra alapozza felvételi döntését, úgy – az adatkezelés törvényessége és tisztességessége érdekében – arra is lehetőséget kell nyújtani, hogy azokra az érintett reagálhasson. A hatóság szerint ily módon elkerülhető, hogy esetleges rosszindulatú kommenteket, álprofilokon elérhető információkat a leendő munkáltató valósnak fogadja el. 

A kiválasztás során a munkáltató kizárólag a nyilvánosan elérhető információkat mérlegelheti, azon adatok melyeket csak pályázó ismerősei számára hozzáférhetőek, nem vehetők számításba a kiválasztás során, hiszen ezek megismerése korlátozná a jelentkező magánszférához való jogát. Fontos kiemelni azt is, hogy bár a munkavalló közösségi oldalon végzett, nyilvános tevékenysége megismerhető, és ez alapján következtetések is levonhatóak, de a további adatkezelési műveletek már jogellenesnek minősülnek. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy a jelentkező profiloldalát a munkáltató lementse, tárolja, vagy más számára továbbítsa.

A személyes adatbeszerzéshez hasonlóan, itt is csak a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges adatok kezelése, vagyis figyelembe vétele megengedett.  Ilyennek tekinthető például a LinkedIn profilon felsorolt szakmai tapasztalat, megszerzett végzettségek, nyelvtudás, azonban a pályázó magánéletére, párkapcsolatára, családi életére, vallására vonatkozó adat nem tartoznak ebbe a kategóriába.

A munka törvénykönyve és az információs törvény tehát nem adnak korlátlan felhatalmazást a munkáltatók részére online háttérvizsgálat végzésére, célhoz kötött információgyűjtés azonban a fentiek szerint folytatható. Az általános adatgyűjtés tilalma alól szűk körben, speciális munkakörök esetében tehető kivétel, mivel az adott jogviszonyt szabályozó törvény előírhat háttérellenőrzést (pl. rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja esetén kifogástalan életvitel ellenőrzése).

Persze kérdés, hogy az esetleges jogellenes információgyűjtés hogyan juthatna a leendő munkavállaló tudomására? Munkavállalóként a leghatékonyabban továbbra is úgy védekezhetünk a kíváncsi munkáltatókkal szemben, ha az internetes oldalakon a legmagasabb szintű adatvédelmi beállításokat alkalmazzuk, hiszen ennek segítségével előre meghatározhatjuk azt, hogy ki és milyen mértékig férjen hozzá személyes adatainkhoz.

A bejegyzés trackback címe:

http://valosjogok.blog.hu/api/trackback/id/tr3912132561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.